okt
22
2015

Díszkert - 44. hét - Bonsai

Írta: Nagykutasi Viktor Módosítás: (2015 december 20)
PDFNyomtatásE-mail

 

Bonsai

 

A "bon" edényben nevelt a "sai" fát jelent. A bonsai eredete a kétezer évvel ezelőtti Kínába nyúlik vissza, ahonnan a X. -XI. században buddhista szerzetesek vitték be Japánba, ahol továbbfejlesztette e kultúrát. Európában a II. világháború után kezdett elterjedni. Hazánkban az 1980 –s évektől kezdtek megjelenni ezek az élő „ékszerek”.

Bonsai-nak bármilyen fás szárú növény kialakítható, a lényeg a lapos edény, melybe rendszeres nyírással kényszeríthető a gyökérzet, és a gyökérzet arányában nyírott lombozat.

A bonsai lényege: minél idősebb legyen a növény, vagy minél extrábban csavarodott törzs, lépcsőzetes korona.

Mi magunk is készíthetünk ilyen növényeket faiskolában vásárolt elöregedett növényből, vagy természetből gyűjtött a természetben sérült pl.: vad rágta növényből. Ezeket első egy-két évben edényben kell tartani, csak a gyökerére koncentrálni, majd ha ezt kibírta, akkor kell a korona alakítását megkezdeni. A leggyorsabb, de a legköltségesebb megoldás a kész növény vásárlása. A bonsai-ok eredetileg szabadtéri növények voltak, csak ünnepekre vitték őket a lakásba. Nálunk azonban a téli hideg elől a még a nálunk honos fajtákból (mezei szil, kínai szil, gyertyán, vadkörte, boróka félék) is készített növényeket lombbal, forgáccsal be kell takarni, vagy fűtetlen üvegházban teleltetni.

A lakásban tartott szobai bonsai-okat trópusi vagy szubtrópusi növényfajokból (pl.: fuxia, fikusz, majomkenyérfa, gránátalma) állíthatunk elő. Ezeket egész évben világos, de tűző naptól mentes helyen tarthatjuk.

Egy bonsai-nak az edény alakja, színe, formája, a növény gyökérzete, törzse, koronája teljes összhangban kell hogy legyen. E növények általában úgy vannak kialakítva, hogy csak egyik oldalról mutatnak igazán, ezért a helykiválasztás is nagyon fontos számukra. Amire a leginkább kényesek az az öntözés. A szabadtérieket évszaktól függően, a szobában lévőket rendszeresen kell öntözni, a lényeg, hogy soha sem szabad a földnek teljesen kiszáradnia. Jó módszer, hogy hetente egy-két órára vízbe merítjük a növényt, így a talaj teljesen feltöltődik. A szabadtéri bonsai-okat fürdetés után soha ne tegyük tűző napra, amúgy is a félárnyékos helyen érzik jól magukat. Ilyenkor azonban a tápanyag-utánpótlásra is jobban oda kell figyelnünk: a kültériket tavasztól őszig havonta, míg a szobában lévőket egész évben folyamatosan kis mennyiségű tápanyaggal öntözzük.

Átültetni 2-3 évente szükséges őket, ilyenkor a gyökérzet 1/3 része eltávolítható. Humuszban gazdag virágföld és homok keverékét használjuk. Metszeni, alakítani a kültériket tavasztól őszig folyamatosan, míg a tűlevelűeket évi 2-3 alkalommal szükséges.(Erre a célra egy kiselejtezett manikűr olló is elegendő). A szobában tartott növényeket egész évben metszeni kell, ami nem áll másból, mint folyamatos visszacsipkedésekből. A vastagabb erősebb ágakat rézdróttal kötözhetjük meg, hogy a kívánt alakzatot felvegyék, de a kötözéseket 6-8 havonta cseréljük le, nehogy belenőjenek a növényünkbe.

Leggyakoribb hibák a bonsai nevelésénél:

- a túlöntözés (soha ne álljon víz a növényünkön)

- átültetés után 3-4 hónapig ne tápoldatozzuk

- szerves trágyával soha ne öntözzük

- ne hidegvízzel öntözzük (szobahőmérsékletű a legjobb)

- soha ne használjunk kifolyónyílás nélküli cserepet

- a kötöző drótot ne hagyjuk fent egy évnél tovább

- a szobában nevelteket huzatnak, hideg hatásnak még néhány percre se tegyük ki

a tápanyag-utánpótlással mindig óvatosan bánjunk, inkább több alkalommal, de kisebb dózisban adjuk.